Bella & Edward - 4. fejezet - Fájdalom!

4. fejezet
Fájdalom!



Lassan teltek a napok. Szerintem Alice látta, hogy itt leszek és Esmével bevásároltak emberi kajákból… Már három napja itt vagyok, és még mindig rengeteg kaja van. Köszönöm Alice… Hiába nem hallod ezt most. Mást se csinálok, napok óta csak Alice ágyán fekszek és töprengek… Egy tervem sem vált be, hogy visszacsalogassam a Cullenéket. Már feladtam, feladtam mindent a reményt, a vágyakozást. Nem kell semmi, csak Edward, de ő nincs itt. Reneesme gyorsan nő. Már nagyon fáj felkelni, mozogni, már nem, egyáltalán nem tudok. Mikor jön végre a mindent elsöprő fájdalom? A fájdalom melyre napok óta várok. Már jó lenne, ha eljönne, mert nagyon nehezen viselem az életet. Csak a fájdalom jár a fejemben. Csak arra tudok gondolni, mikor lesz már vége? Sokszor Edward is eszembe jut. Gyönyörű szeme, a fél oldalas mosolya. Oh Edward mért hagytál el? Sokszor sírva alszok el, mert ő jár a fejembe. Edward szeretlek. De hiába. Nem tudom mit várok jobban, hogy Reneesme képes lesz megtenni amit kérek, vagy hogy meghalok. Ha meghalok, akkor eltűnik a fájdalom és csak lebegni fogok. Ha Reneesme megteszi, akkor az örökké valóságig egyedül maradok és szenvedek Edward nélkül. Mi legyen?
Nem tudom mennyi időm van még hátra, nem is akarom tudni. Edwardot akarom. Megint más se jár a fejembe, csak Edward. Mindent megtettem, hogy visszacsalogassam a Cullenéket. De semmi nem vált be! Annyira fáj, hogy nincsenek itt.
Megyek eszek valami emberit, hisz Reneesmere gondolnom kell. A lakás olyan fakó. Lehúztam a rolókat, senki ne lásson be. Nem akarom, hogy rájöjjenek itt vagyok. A konyhába elcsúsztam, bevertem a fejem és elkezdett vérezni. A fájdalom átjárta a testem.
- Reneesme, még ne! Még nem vagyok kész… Még nem akarom!
Reneesme nem hallgatott rám. Elkezdtem vérezni és a vér szagától elájultam. Ájultan feküdtem a földön. A fájdalmat továbbra is éreztem. De megbénított valami mozdulni és sikítani sem tudtam. A vér szagát éreztem… És hányinger kerülgetett.